Köretet eddig még nem ajánlottam, legalábbis olyan köretet nem, amelyet magam találtam volna ki, következzék most tehát egy ilyen recept, annál is inkább, mivel a temesvári csirkénél a köret már elengedhetetlen. Természetesen a nokedli vagy a tarhonya is megfelel erre a célra, sőt kenyérrel fogyasztva sem rossz, ezúttal azonban mégis valami egészen mást ajánlanék.
Az ízes rizs elnevezést azért gondolom helyénvalónak, mert a rizsről csaknem mindenkinek valami ízetlen massza jut az eszébe, és kevesen gondolnak arra, hogy ízessé is tehető, márpedig az alábbiakban éppen egy ilyen rizsről lesz szó. Éttermeinkben legfeljebb rizi-bizi formájában fordul elő egy valamelyest ízesebb változata a rizsnek, újabban esetleg kukoricát is kevernek bele (s ilyenkor szokás mexikóinak is nevezni), többnyire azonban nem sok gondot fordítanak a vendéglátók a köretekre. (Köretkultúránk hanyatlását jelzi, hogy pl. szalmakrumpli készítésével a hatvanas évek óta sehol sem bíbelődnek - ma már a legtöbb étteremben azt sem tudják, mi fán terem -, dödöllét úgyszintén hiába rendelnénk, de még a krumplis lángos is különleges köretnek számít. Ezen nem csodálkozhatunk: a félig sütött bélszínhez képest egy valamire való köret elkészítése kész ráfizetés, szemben a főtt rizzsel és a hasábburgonyával, amelyek ráadásul félkész formában állnak a szakács rendelkezésére.)
Mindazonáltal túl sok munka az ízes rizzsel sincsen. Lehet, hogy stílszerű volna mondjuk a Ming-korból származó porcelán tálat ajánlanom a rizs elkészítéséhez, de mert azok többnyire nem hőállóak, inkább azt javasolnám, hogy elégedjünk meg egy Walter Ulbricht korabeli tűzálló jénai üvegtállal.
A tálba öntsünk 200 ml rizst, 2 evőkanál napraforgóolajat és 1 kávéskanálnyi curryt, majd tegyük a tűzhelyre, s folytonos kevergetés közben várjunk kb. három-négy percig. (Ügyeljünk azonban arra, hogy a rizs ne égjen oda. Túl magas hőfokon a kevergetés ellenére bekövetkezhet ilyen baleset. Az üveg fajhőjére és a hagyományos jénai tál falvastagságára való tekintettel javasoltam a három-négy percet.) Ekkor 150 gramm sárgarépát és 150 gramm csiperkét tökgyalun reszeljünk a rizsre, s folytassuk még 2-3 percig a hevítést, folyamatos kevergetés közben! Vegyük le az üvegtálat a tűzhelyről, hintsük meg 1 teáskanálnyi sóval, és öntsük fel 500 ml forró vízzel, majd a tálat fedjük be, s az egészet 15-25 percre tegyük a mikrohullámú sütőbe! (Az időtartam a berendezés teljesítményén múlik, s természetesen akkor ér véget az eljárás, amikor a rizs puha.)
Fontos, hogy a répa és a gomba ne pépes állapotban, hanem durvára reszelten kerüljön a rizsszemek közé. Az így elkészített körettel vélhetően nem fogunk csalódást okozni azoknak a vendégeinknek sem, akik nem kedvelik a rizst.
Forrás: Ízes étkek - Andor Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése